Csoportmunkában történő együttműködés fejlesztés csapatépítő tréning keretében - Kistapolca

Csoportmunkában történő együttműködés fejlesztés csapatépítő tréning keretében - Kistapolca

Az esemény célja, hogy csapatépítő tréning keretében a csoportmunkában történő együttműködés fejlesztését sajátították el a résztvevők. Eseményünkkel felhívtuk a figyelmet arra, hogy a résztvevők csapatban is tudjanak hatékonyan dolgozni, ezáltal javítva a kortárs közösségi kohéziót helyi szinten, javítva a település közösségi életét.

 

A polgármesteri köszöntőt követően Niedermüller Renáta tréner az alábbi idézettel nyitotta meg az eseményt: „Nem biztos, hogy a pozitív hozzáállás minden problémádat megoldja, de elég embert bosszant ahhoz, hogy érdemes legyen kipróbálni.” (Albright), majd megkérte a résztvevőket, hogy mutatkozzanak be.

Az első feladat egy coach kártyák/ képek általi bemutatkozás volt, hogy mindenki megismerje a másikat. Pár gondolat magáról, amit szívesen megosztanának. Az első záró körnél már jelezte a csoport minden tagja, hogy nagyon várja a következő feladatot, mert sokat tanultak, és nem fáradtak el.

A bemutatkozás után Kanyar Éva közgazdász levezetésképpen az elmét pallérozva elindította a „Legyen ön is milliomos” játékot, mely nagy sikert aratott, csak úgy gyűltek a virtuális pénzek. Tapasztalhatták, hogy itt csak olyan dolgok történnek, amelyekhez "beleegyezésüket" adják. A csoportok tagjai felállították a csoportszabályokat, mely végig kísérte az egész napot,  a tréning végén is (remélve azután is) "betartottunk".

10 óra 30 perckor kezdetét vette a TÚSZMENTÉS szituációs játék, amely feladat kis csoportokban talált megoldásra. Elsőként fontossági sorrendet hoztak egyénileg, majd képviseltették magukat a kis csoportokban, amit véletlenszerűen alakítottak ki. A feladat konklúziója az lett, hogy nagy csoportban egy ésszerű, mindenki által elfogadott döntést hoztak. A motivációt nagyban segíti a társas kommunikáció is mely a mindennapokban áthidalhatja az emberek közti "konfliktust" is. Szituációs gyakorlatokban ez élesen kirajzolódott.  Jól láthatóvá vált. Élvezték, átlátták és megértették a különbséget. Ezt követően egy PÓKHÁLÓS játék következett, ahol kiderült, hogy mennyire jegyezték meg egymás nevét. Egy hatalmas gomolyagot dobáltak egymásnak, a végét lefogva, s tovább dobva valakinek a csoportban, akinek a nevét mondani kellett. Az, hogy ez a csapatépítő KÉT FALU milyen szép közösségi hálót szült a képek bizonyítják.

11óra 15 perckor meglévő szünetben kávéval, ásványvízzel, üdítővel, kiflivel kedveskedtünk a résztvevőknek.

A csoport résztvevői  hozott érzésekkel, tapasztalatokkal jöttek, melyet bele is adtak a fő feladatba, mely 11 óra 30 perckor vette kezdetét ”MILYEN SZÁMODRA AZ IDEÁLIS FALU? Két csoportra bontódtak, ahol a férfiak és a nők külön – külön tervezték meg egy hatalmas papíron a falut, majd megrajzolva, közösen egy prezentáció keretében meg is mutatták. Remek alkotások születtek. Szintén láthatóak az életképek.

Ezután következett a szigetek attitűdformáló szerepjáték. Az egyik szigeten a vakok éltek, a másik szigeten a siketek a harmadikon az épek. A siketek azok, akik tudják a szabályt, a vakok azok, akik tudnak építeni és az épek azok, akik ezt elmondták a siketeknek. A játék lényege az volt, hogy egymással összefogva, hogyan tudnak dolgozni, hogyan tudják egymásnak átadni az instrukciókat a legrövidebb módon. Ez egy kicsit esélyegyenlőségi feladat is volt, de megmutatja azokat a megpróbáltatásokat, hogy nem egyformán gondolkodnak a résztvevők, nem egyformán élnek a világon és mennyire figyelemmel kell lenni a másik iránt.  Ez a dráma pedagógiai játék megmutatta, hogy lássuk hogyan működnek csoportban, kiscsoportban és mennyire kreatívak akkor, ha nehézségbe ütköznek.

Záró feladat a RÓLAM NEKTEK volt, mely egy –egy falatnyi plusz információt adott mindenkinek. Megmutatta, hogy mennyire vagyunk képesek megosztani másokkal információt magunkról, ami nem egy minden napos információ volt. A részvevők a csapatnak egy olyan üzenetet adtak, amit haza vihettek magukkal, legyen ez egy élmény vagy emlék az együtt töltött időre vonatkoztatóan.

A  tréning végére a motiváció és az alapvető munkakultúra mellett elsősorban önismerethez szükséges gyakorlatokat, elméleti anyagokat tudhatták magukénak a résztvevők. Hamar kiderült, mennyire fontos a tanulás, hiszen ezen keresztül jutnak el ahhoz, hogy tudjanak saját esélyeiken javítani. Alapvető értékekről beszéltek, úgy, mint: a kommunikációs és a kapcsolatteremtő készség vagy a kitartás, ami mindenkiben megvan valamilyen szinten, de esetenként szükség lehet rá, hogy ennek minőségére rá kell ébreszteni önmagukat. Elmondható, hogy elégedetten zárult az esemény, amelyet egy jól képzett segítő csapat is támogat a trénerek személyében.

Az esemény 14 órakor ért végett.