Hátrányos helyzetűeket támogató szervezet fejlesztése workshop keretében - Kistapolca

A program célja, hogy megszólítsuk a másodlagos munkaerő-piaci szereplőket a térségben: (civilszervezetek, szociális szövetkezetek), akik elsősorban különböző támogatások által tudják foglalkoztatni munkavállalóikat. A mai napon célunka a Kistapolca és Vidéke Horgászegyesületet szervezetfejlesztésben részesíteni. Az egyesület 2006 óta feladatának tekinti a horgászat feltételeinek biztosítását és a környező horgászok érdekeinek képviseletét, a horgászsport népszerűsítését, ebből kiindulva gondozza a Kistapolca Község Önkormányzatának tulajdonában lévő Borbála Horgásztavat és környezetét.

A széles társadalmi beágyazódása miatt fogalmazódott meg a szándék, hogy szélesebb körben is végezzen tevékenységet, melyhez szakmai és pénzügyi szervezetfejlesztésre van szüksége.

 

Az egyesületnek – a új célkitűzések mellett – gondot okoz a finanszírozás, illetve a munkavállalók foglalkoztatása. Az egyesület a bevételét a területi engedélyekből, napijegyekből, tagdíjból, csónakbérlésből, és a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásaiból szerzi, mely díjak összességében nem elegendőek a folyamatos fejlesztésre, területgondozásra, hal pótlásra.

Társadalmi munka keretében tudják megoldani a tó gondozását, azonban a bevont humán erőforrás nem elegendő, alkalmazott bevonását az egyesület pénzügyileg nem tudja kitermelni. Tulajdonképpen jelen szervezetfejlesztés célja elsősorban az, hogy az egyesület milyen módon tudja biztosítani a megfelelő humánerőforrást a jelenlegi és a jövőbeni tevékenységeihez. Tekintettel arra, hogy az Egyesület által ellátott, avagy egy lehetséges munkavállalónak felkínált munka (tó gondozása, halőri feladatok ellátása, zöldfelület kezelése, parkgondozás, ároktisztítás, földmunka és egyéb vállalkozási tevékenységek) nem igényel különösebb szakképzettséget, így célszerű, ha egy (például) bértámogatás esetén helyben élő, hátrányos, avagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló kerül bevonásra.

 

A fenti gondolat ami alapvetően a szervezetet a fejlesztés irányába terelte, hogy a fenti tevékenységek nem igényelnek különösebb szakértelmet, így a helyi hátrányos helyzetű munkavállalók, vagy azokat akik kiszorultak az elsődleges munkaerőipiacról eséllyel lehet őket visszavezeti a munka világába, így elősorban rajtuk, de emellett a családjaikon is közvetlenül is lehet segíteni. Emellett még ezzel párhuzamosan célkitűzése, hogy minél több embernek esélyt adni a munkaerőpiaci reintegrációra, így segítve másodlagosan a települést is. Ezáltal a településnek nem az lesz a gondja, hogy minél több segélyt osszon, hanem a helyi munkavállalók igényeit tudná, illetve tudja minél jobb színvonalon kiszolgálni. 

 

Az egyesület fejlesztését, a gondok megoldását a meghívottak a következőképp látják:

Első lépésként a személy jellegű fejlesztést célszerű megtenni, azaz az egyesületnek további személyeket szükséges bevonni, akik fejlesztik a horgásztavat és környékét. Ehhez a programra meghívásra került Vonyó Krisztián munkaerőpiaci szakértő, aki ismertette a foglalkoztatáspolitika eszközrendszereit.

Passzív eszközök: a kiesett jövedelem pótlására szolgáló ellátások (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás) Aktív eszközök: a foglalkoztatást ösztönző összes eszköz (munkaközvetítői tevékenység; humán -, vagy munkaerő – piaci szolgáltatások; munkaerő – piaci képzések; bér -, vagy bérköltség támogatások; közfoglalkoztatási programok; vállalkozóvá válást elősegítő támogatás; lakhatási és mobilitási támogatás; munkaerő – piaci programok; közfoglalkoztatás).

Részletesen bemutatta a közfoglalkoztatást, mint eszközt, melynek célja: az álláskeresők (elsősorban FHT – ban részesülők) elsődleges munkaerő – piacra történő integrációjának / visszakerülésének elősegítése, a munkavállalási készségek fejlesztésével; illetve ezzel egyidejűleg közösségi célok megvalósítása (egészségmegőrzés, szociális célok, kulturális rendezvények, kulturális örökség fenntartása, ár-, és belvízvédelem stb.), forrása: központi költségvetés; támogatás felhasználása: bér + eszköz. Bemutatta a közfoglalkoztatási jogviszony és a munkaviszony közötti különbségeket.

 

A közfoglalkoztatásban pozitív példáként megemlítette Márok Község közfoglalkoztatási programját (savanyító üzem létrehozása), Kistapolca Község közfoglalkoztatási programját (seprűkészítés) a pécsi hajléktalan közfoglalkoztatási mintaprogramot (2015 óta zsákok, és munkaruhák varrására szakosodott varroda – Pécsi Kutató – Mentő és Tűzoltó Egyesület). Felhívta a figyelmet a közfoglalkoztatást érő kritikákra, mely szerint nem éri el az elsődleges célját. Problémaként említette a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerő – piacra jutását, mely konkurenciát jelent a versenyszférának, a költségcsökkentés eszköze (ld. pl.: Katasztrófavédelem vagy Rendőrség országos programja), a statisztikákban lerontja a dolgozói szegénységre vonatkozó adatokat (a közfoglalkoztatási bér a létminimum alatt marad) és torzítja a munkanélküliségi / foglalkoztatottsági mutatókat. Néhány statisztikai adattal színesítette az előadást.

 

Ezután részletesen kitért a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra. (pl: a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás azaz bértámogatás). Felhívta a figyelmet az elektronikus ügyintézésre illetve, hogy a kérelem benyújtása, a szükséges igazolások, dokumentumok benyújtása, a kérelmek elbírálása hosszú időt vesz igénybe, ezért érdemes a tervezett foglalkoztatást megelőzően legalább 3 – 4 héttel az illetékes Foglalkoztatási Osztályhoz fordulni. A Kérelemhez mellékelt tájékoztatókat, Általános Szerződési Feltételeket érdemes nagyon alaposan átolvasni és értelmezni. Kérdés esetén a Foglalkoztatási Osztály illetékes ügyintézőjéhez fordulni. A támogatás és a tovább foglalkoztatás időtartama alatt a munkaviszony módosítása nem lehetséges, nagyon alaposan fontoljuk meg, kit szeretnénk támogatással alkalmazni! A foglalkoztatás kezdete nem előzheti meg a hatósági szerződés hatályba lépését! Az előadó elmondta, hogy csak olyan személy foglalkoztatását támogatják, aki kiszorult az elsődleges munkaerőpiacról, és hátrányos helyzetű vagy megfelel a pályázat jogosultsági feltételeinek.

 

Vonyó Krisztián előadását követően az egyesület felkeresi a munkaügyi központot, hogy bértámogatással tudjon foglalkoztatni 1-1 személyt, aki teljes munkaidőben a tó és környéke gondozásáért felelne, ezáltal is támogatva a hátrányos helyzetű személyeket. Az ilyen típusú foglalkoztatással a munkavállaló anyagi biztonsága megoldott, mivel a kötelező minimálbér az elvárt bruttó jövedelem, ami mindenképp kedvezőbb a mindenkori közfoglalkoztatás bérnél. Ez vonzóvá teheti a munkavállalók számára a szabad munkerőpiacon való elhelyezkedést, akár egyesületünknél, akár más foglalkoztatóknál.

 

Emellett az egyesület további önkéntesek bevonását kezdeményezi. Az önkéntesek bevonásához jogi értelemben is igénybe vett a civil szervezet szervezetfejlesztést, mivel az önkéntesek munkavállalásához szükséges szabályzatokat, dokumentációs szükségleteket is ezen workshop keretében a bevont szakemberek elkészítették a civil szervezet részére.

 

Ebben az esetben Vonyó Krisztián munkaerőpiaci szakértő megemlítette, hogy a könnyebb kommunikáció és a konfliktuskezelés érdekében fontos lenne a tagoknak tréningeken részt venni. Ezeknek a tréningeknek a megtartását a meghívott szakértő díjazás nélkül is vállalja segítve ezzel is az egyesületen belüli gördülékeny kommunikációt és konfliktuskezelést.

 

A program résztvevőjeként Vida Laura a – személy jellegű fejlesztés megvizsgálását követően – a 2019-ben alakult Lépjünk Együtt Szociális Szövetkezet elnöke osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel. Elmondta, hogy az építőiparban tapasztalható szakemberhiányt kihasználva az építőipari munkákra helyezik a hangsúlyt. A jelenleg hatályos beszerzési és közbeszerzési szabályokat figyelembe véve, és betartva versenyalapon megbízásokat kapnak. Többek között az Egyházasharaszti önkormányzata által megvalósított projektekben vállalnak munkát, ezáltal a településen munkát tudnak biztosítan a hátrányos helyzetű lakosoknak.

 

Szilágyi Andrea az Együtt Beremendért Alapítvány elnöke emellett pozitívumként említette, hogy a szervezet bemutatkozzon az adott településen, illetve aktívan részt vegyen a rendezvényeken, ahol esetleg új tagokat tud felvenni, akik segítik a szervezet munkáját, akár fizikálisan akár szellemileg. A tagoknak lehetőséget kell biztosítani a munkán kívüli találkozásra, csapatépítő és közösségi programokon való részvételre. Fontosnak tartja, hogy a szervezet „több lábon álljon”, új szolgáltatási formákat kell kialakítani, amivel forrásokhoz juthat. Kiemelte a hivatalokkal való együttműködés fontosságát, az Önkormányzattal való jó kapcsolatot. Javasolta az Egyesületnek, hogy készítsenek honlapot és aktívabban vegyenek részt a közösségi oldalakon, hogy az információk eljussanak a lakosság felé. Felajánlotta a segítségét az aktuális pályázatok, uniós források feltérképezéséhez és benyújtásához, amivel munkahelyet tudna teremteni az egyesület, illetve a működéshez forráshoz tudna jutni.

 

A tagok Vida Laura és Szilágyi Andrea ismereteit meghallgatva, abban látják még az egyesület fejlődését, hogy az önkormányzattól az Mötv. 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§-aban megfogalmazott helyi önkormányzati feladatok közül, a sport, ifjúsági ügyeken felül az alábbi feladatokat vállalja:

  • „2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)”
  • „7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;”

 

Az elhangzottak alapján az egyesület elképzelése, hogy a településen minél aktívabban megjelenjen, melyet a fentebb említett tevékenységekkel tud elérni, mint a közparkok, közterületek fenntartásával, gondozásával. Ehhez Ambrus Lajosné Kistapolca Község Önkormányzatának polgármestere felajánlotta a hivatal segítségét. Fontosnak tartja a megfelelő géppark kialakítását, ebben tudna segíteni.

 

A polgármester asszony támogatásával a horgásztónál a jövőben családi rendezvényeket tartanak, mellyel segítik a tó és az egyesület népszerűsítését, így várhatóan több tagdíjat, adományt tudnak bevételként elkönyvelni, ezáltal növelik az egyesület pénzügyi helyzetét. Emellett a népszerűség növelésével további önkénteseket tudnak toborozni.

 

A workshop végére Beregszászi István az egyesület elnöke a rengeteg információ birtokában úgy döntött, hogy alapszabály módosítást kezdeményez a következő közgyűlésen.

 

A tervezett szervet fejlesztés összefoglalása:

  • Tevékenységi kör bővítése alapszabály módosítás által – ezáltal az egyesület jogosultsági köre megnövekszik a támogatások lehívhatóságánál;
  • Az elhangzottak alapján lehetőség szerint munkaerőpiaci támogatások felderítése, és igénybevétele lehetőség szerint;
  • Személyi jellegű fejlesztések megvalósítása:
    • az egyesület önkéntes bázisának növelése;
    • támogatás rendelkezésre állása esetén hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló, vagy munkavállalók alkalmazása;
    • kommunikációs és konfliktuskezelési tréning megvalósítása;
  • Pénzügyi fejlesztések:
    • további releváns hazai és Európai Uniós támogatások felderítése.
  • Együttműködési hajlandóság fejlesztése:
    • szorosabb együttműködés a település önkormányzatával, lehetőség szerint együttműködési megállapodás kötése;
    • hasonló tevékenységet végző szervezetekkel kapcsolatfelvétel, tapasztalatszerzés és jó gyakorlat megismerése céljából.

 

Továbbá a szervezet hiányosságait a megbeszéltek alapján rendezik. Elmondható, hogy elégedetten zárult az esemény, amelyet egy jól képzett segítő csapat is támogatott a résztvevők személyében.

Az esemény 13 óra 15 perckor ért végett.