Helyi nemzeti etnikai és kisebbségi kultúrát bemutató program - Kistapolca
A polgármesteri köszöntőt követően Bach Szilvia előadóművész lépett színpadra. Bach Szilvia színésznő, humorista, parodista, énekes és író. 2017 decembere óta Jolika, a cigányasszony szerepét írja, és adja elő, illetve 2018 májusától a CBA üzlet reklámarca, mint Icuka, a rappelő boltvezető. A hang kreatív használata a mostani produkciójának is fontos eszköze volt, ugyanis Jolika és balett, illetve a Jolika és a számítógép című monológját végig úgy mondta el, mintha cigány lenne. Ha egy adott szituációban a cigánykodás elsősorban nem a környező társadalomnak, hanem a jelenlévő romáknak szól, akkor mint humoros önreflexió jelenik meg, amely a magyar társadalom sztereotípiáira játszik rá.
Ez egyfajta ki karikírozása annak a népcsoportoknak, amihez egyébként az előadó is tartozik. A humoros részeket megközelítve sokkal jobban elfogadják egy olyan embertől, aki pontosan tudja, hogy mit beszél. Nagyon ritkán van lehetőség arra, hogy egy ilyen kis faluba országos szintű művészek meg forduljanak. Azért esett a választás a Bach Szilviára mert egy előzetes felmérést követően a lakosok elmondták, hogy nevetni szeretnének, egy olyan előadóval találkozni, aki megérti akár a mostani helyzetünket és aki át tudja lendítene őket a minden napok rossz érzésen, a most nyomorúságán. A művésznő kicsit felnagyítva, de humorosan tálalva utánozza a cigány asszonyt.
A Jolika és a számítógép humorszámának fókuszában a számítástechnika és a cigányasszony találkozása állt. Aki persze tudatlan, mindent félreért, lényegében a tizenkilencedik században él, azaz élt addig, amíg Dzsenifer nevű lánya meg nem mutatta neki az internetet. A közönség jól szórakozott azokon a mondatokon, amit Jolika a számítógép merevlemezéről mondott, hogy „hocci idefele kislányom, bevarrom a’ apád jégeralsójába” illetve, hogy Jolika Facebook-jelszót „faszbúknak” vagy „faszabúknak” hívja, hogy „csumidázom az orrsövényed”, a „tisztába vagyok a világ folyásával”és a„ fajin csaj vagyol Jolika, tisztára rendesen, mint a Ginalolofrigida”.
Cigányosan viselkedni ezzel szemben egy pozitív viselkedési forma, amely konkrét jelentésekkel csak a roma közösségen belül rendelkezik. Minden olyan cselekvés ide sorolható, ami más, mint a magyar társadalmi normákban elfogadott, és ez a másság mint pozitív érték és a romák körében elvárt viselkedés jelenik meg. Itt például a hangoskodás (abban az esetben, ha csak romák vannak jelen) pozitív tartalmakat hordoz, ahogy például a kézzel evés vagy a különböző helyszíneken spontánul kialakult zenélések, táncolások is. Lola, amikor a közös családi ebédekről beszélt, megjegyezte, hogy mindig feszeng egy kicsit, amikor ott van a magyar sógornője is, mert olyankor „viselkedni kell”, és jobban szereti, amikor csak maguk vannak, mert akkor lehet cigányosan viselkedni. „Ehetünk kézzel, s másképp is beszélgetünk. Nem kell megválogatni a szavainkat, s ilyenkor hangosabbak is vagyunk.”
Ezen a programon a „más” kultúra és talán a generációs szakadék szemléltetése megismerése volt előtérbe helyezve. Nemcsak a személyiségkülönbségeket, de a kulturálisan elfogadott sztereotípiákat, az előítéletességre társadalmi normákat és uralkodó ideológiákat is figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk érteni mindezek kialakulását, fennmaradását és változását. Ha lehet, ne előadás formájában, hanem egy humoros „stand up”-keretében, amit a lakosság jobban befogad. Pusztán, azért mert szeretnek nevetni. Nem kinevetni, hanem együtt nevetni. Egyben látják, érzik, hogy figyelünk az igényeikre, hiszen az ő általuk preferált Bach művésznő jött el a programra,hogy szórakoztassa a közönséget. Pontosan azt mutatta meg hogy mi az ami miatt a sztereotípiák létrejöhetnek vagy,hogy mi az ami miatt egy roma nemzetiségűt máshogy látnak. Bach Szilvia hiteles volt és támadhatatlan az előadását illetően. Ő tapasztalatból tudja elmondani, milyen utat kell bejárni ahhoz, hogyha a humoron keresztül is, de hallassa a hangját sok „hangtalan „ ember érdekében. A tehetség utat tör. Egy tehetséges emberből (legyen az roma vagy magyar vagy sváb származású,) lehet hogy országos szintű elismert művész válhat ,ha tanul, vagy ,ha olyan szakmát talál magának ,melyen keresztül megmutathatja ,hogy egy nehéz sorsból is fel tudja magát küzdeni az elismert emberek közé .Bach Szilvia kapcsolatot teremtett a közönséggel,magával ragadta őket és igen ..Kikarikírozta a jelen helyzetet ,ahogy mások látják résztvevőket és ,hogy megnyugtatóan konstatálták,hogy ez csak humor. Tapasztalhattuk , hogy szinte minden emberrel találhatunk közös pontokat,együtt nevettünk a poénokon sőt éreztük az előadás alatt,hogy a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb környezethez is van közünk. Saját azonosságunkra és különbözőségünkre ráismerve megalapozható a többi ember iránti nyitottság, a másság . A sztereotípiák haszna, hogy segíthet eligazodni a világban, de megmerevedve, előítéletté válva rengeteg probléma, konfliktus gyökere lehet. Kellő lendületet adott a műsor a beszélgetéshez, a közös nevetéshez,.a közösségépítéshez…és a megélt élményhez. Nagydolog egy kis falu életében, hogy a TV-ben látott művészek élő valójukban megjelennek. S a műsör után beszélgetnek, kedvesen közelednek. S ők is „csak” hús-vér emberek…
Ezt követően Szabó Zsuzsa gyerekműsora következett a Turka, a táncoló kecske című előadásával. Dramatikus népi játék a sokaság és Zsuzsi néni örömére. Itt van Zsuzsi néni, meg az ő táncos lábú kecskéje! Ez a kecske sosem öregszik, pedig immár nagykorú, Zsuzsi néni meg csak fiatalodik a közönség rajongásában fürdőzve. Eredeti népi játékokból – amit a művésznő hoz - és a sokaság jókedvéből – ezt a közönség hozza - kerekedik ki a mulatság. A műsor fontos és legnépszerűbb eleme a kecskealakoskodás volt . A közönség nagy szeretettel fogadta, a gyerekek és a felnőttek együtt énekeltek, játszottak vele. Kedvessége, közvetlensége és gyermek szeretete példamutató a szülőknek és nagyszülőknek.
A gyerekműsor alatt lufi hajtogatásra volt lehetősége a résztvevő gyerekeknek, akik nagyon színvonalas kreációkat alkotottak.
Öt órakor elkezdődött a nemzetiségi tánccsoportok fellépése. Elsőként a Mároki Német Nemzetiségi Tánccsoport lépett fel. A tánccsoport 2012. januárban alakult. Céljuk a sváb hagyományok ápolása és megőrzése, melyet a csoport vezetője Horányi József a fellépés előtt ismertett a közönséggel. Repertoárjaikban megtalálhatók mind saját, mind ismert tánckoreográfiák. A tánccsoport 20 főből áll, a koreográfiákat Óbert Edina állítja össze és tanítja be.
Másodikként a Szársomlyó Nép-Táncz Egyesület tánccsoportja lépett a színpadra. A tánccsoport vezetője elmondta, hogy 2016.- ban alakultak. A legfőbb céljuk a néptánc, népzene, népszokások és népművészeti hagyományok ápolása, terjesztése, művészi szinten való bemutatása. A magyar népi kultúra fejlesztése, a néptánc mozgalom terjesztése és a nemzeti kulturális örökség megóvása, megismertetése, a hagyományok életben tartása és megóvása. Fontos szerepet kap a tagok és más érdeklődök folklór-szakmai képzése. A szabadidő tartalmas eltöltésének alternatívájaként egyre több fiatalt szándékoznak bevonni a Szársomlyó Nép-Táncz Egyesület utánpótlás és felnőtt csoportjaiba, ezen keresztül a néptánc mozgalom tevékenységébe illetve segítséget nyújtanak az oktatási és kulturális intézményeknek a népi hagyományok megismertetésében, ápolásában, terjesztésében. A magyar táncokat bemutató tánccsoport hatalmas sikert aratott.
Hat órakor a kásádi Dóla Hagyományőrző Néptáncegyüttes lépett a színpadra. Szondi Anita vezető elmondta, hogy a 1977-ben megalakult a Dola táncegyüttes, 2018. évben farsang alkalmával alakították újra, ahol kicsik és nagyok együtt táncolnak. Kásádi sokác és Muramenti táncokat táncolnak. Tagjai régi, valamint új tanítványokból tevődik össze. Gyerek csoportunk mellett felnőttjeink is készültek egy-egy rövid bemutatkozó tánc csokorral (Jabuke,Adame,Pacici,Kukunjesce,Kolo), amikkel bemutatták a sokác nemzetiségre jellemző táncokat, mellyel célunk volt, hogy a rendezvényen résztvevők megismerjék őket, és egy jó példát mutassanak a fiataloknak. Hatalmas tapsot kaptak a közönségtől.
Hét órakor megkezdődött a vacsora. A pincepörköltet főtt krumplival tálalták, majd desszertként túrós és meggyes rétes került kiosztásra.
Nyolc órakor megkezdődött Dr. Lakatos Szilvia a Pécsi Tudományegyetem BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék adjunktusa előadása. Bemutatkozásakor elmondta, hogy az elmúlt 12 évben a Khetanipe Egyesület szervezését és vezetését tartja az egyik legfontosabb feladatának. Célja, hogy a dél-dunántúli régióban működő roma civil szervezetekkel karöltve képviselje a roma/cigány emberek érdekeit, lehetőségeik szerint támogassa őket abban, hogy társadalmi integrációjuk megvalósulhasson. Több publikációja is megjelent a romani nyelvvel kapcsolatosan illetve részt vesz a romani nyelvvizsgaáztatásában is. Előadásában ismertette a ma Magyarországon élő cigány csoportokat, illetve a csoportok jellemzőit. Összehasonlította a cigány és nem cigánylányok szokásait-példákat hozva. Ilyenek voltak a tisztasági szabályok, ami a roma nőknél például megkülönböztetik az arc-és testtörölközőt; asszonyoknak kötelező kendő és kötény viselete; a roma nő férfirövidnadrágban nem mutatkozhat; nő nem fésülködhet mások előtt; a termékenység minden biológiai megnyilvánulását tabu övezi. A rituális tisztaság, ahol az emberi test két részre osztható: deréktól felfelé – tisztának tartott rész illetve deréktól lefelé – a tisztátalannak tartott rész; tiszta belső – tisztátalan külső; tiszta férfi – tisztátalan nő. A tárgyak elkülönítése például a belső és külső test tisztán tartásához: az élelmiszert, az evőeszközöket és a konyharuhát tilos abban a mosdótálban mosni, amelyet kézmosásra használnak; edény – test kapcsolódása: sohasem mosható ugyanabban a tálban; a külső test „koszossága” csak akkor számít potenciálisan rontást hozónak, ha bekerül a belső testbe; követelmény: étel, edény tisztasága – kapcsolat a szájjal – a belső test kapujával.
Dr. Lakatos Szilvia elmondta, hogy míg egy magyar parasztembernél a föld formálja az embert, fontos a munka, a kitartás, a gürcölés, a családi felhalmozás, fontos szerepe van a múltbéli dolgoknak, addig a cigányok inkább kerülik a munkát, nem kötődnek a munka helyszínéhez, előkerül az üzletelgetés, az ügyeskedés, a forgalom, a mágia, a tékozlás, a testvérek közötti osztogatás és nem törődnek a múlttal. Fontos eleme volt az előadásnak a cigány művészet, ezen belül a zene és néptánc. Az előadást egy kérdéssel zárta: „Ki tudja milyen nemzetiségű a Bódi házaspár?” - ezzel felvezetve a következő fellépőt. (A helyes válasz: lovári roma. J)
21 órakor a lovári roma Bódi házaspár lépett a színpadra. Bódi Guszti és a Fekete Szemek 1978-ban alakult Nagyecseden. Eddig 33 lemezük jelent meg. Ebből 14 arany, 8 platina 4 dupla platina 1 pedig háromszoros platina lett. Nótáik kivétel nélkül „Slágerek” lettek. Bódi Guszti és Bódi Margó, a lovári hagyományok szerint házasok, 1975. dec. 29. óta. Két fiúgyermekük, Guszti és Csabi született. Mind a két fiúnak 2- 2 gyermeke van. A Fekete szemek című zenekar szinte családi vállalkozásnak bizonyul, hiszen két fia, a fiatalabbik Guszti és Csaba is részese a zenekarnak. A műsoruk alatt többször elmondták, hogy hisznek a házasság szent kötelékében, és a sírig tartó szerelemben, illetve hogy milyen fontos a roma kultúra az életükben. Margó elmondta, hogy nagyon szemérmesek, szégyellősek. Korábban kel, hogy rendbe tegye magát, nem szokta kiengedni a haját, valamennyire mindig össze van fogva. Guszti sosem követelte meg a tradíciók betartását, saját indíttatásból teszi. Azt is elmondta, hogy amikor Gusztihoz vendég jön, az asszonyok nem ülnek hozzájuk, maradnak a konyhában. Elárulta, a lovári roma asszonyok „nem tartanak” közeli barátnőt sem, a család azonban szent, így általában a család nőtagjai a bizalmasaik. A házaspár a hangulatot az Aranyeső című számmal alapozta meg, amit a közönség hangosan énekelt velük. A házaspár hatalmas hangulatot teremtett, a közönség – kicsik és nagyok - együtt énekeltek, hangos taps és füttyszó kíséretében, vissza is tapsolták őket egy utolsó, ráadás énekre. Az előadás végén szelfiket lehetett készíteni a Bódi házaspárral. Nagyon érdekes volt, hogy Margó nem engedte meg, hogy átöleljék a férfiak, hátra kellett tenni a kezüket.
Tíz órakor kezdetét vette a vízi- és tűzijáték. Működése a következő volt: Ez egy hatalmas „medence”, melyben egy bonyolult csőrendszer biztosítja a vízszelepek ellátását, egyedi tervezésű számítógépes programvezérléssel egy gyönyörű koreográfiát hozva létre. A vízsugarak a gyönyörű komoly, illetve pop zenével szinkronban mozogtak, piros, lila, sárga, kék, zöld, fehér, narancssárga színekkel megvilágítva. Folyékony tűzijáték, vízjáték, vízi varázs, külföldön számos néven vált ismertté. Itt a Pyro-Fókusz Kft. biztosította nekünk a csodát!
A vízijáték után kezdetét vette a családi est, mely hajnali egy óráig tartott. Pár szó az együttesről: A zenekar 2008-ban Beremenden alakult, két tagból áll. A környező településeken nagyon népszerű, remek hangulatot varázsolnak. A bál nagyon jó és családias hangulatban telt, különböző nemzetiségű zenével hatalmas bulit varázsoltak.
