Idősek egészségmegőrzése (fizikai, mentális és szellemi) - Kásád

1. Napi program

14:00 – 15:00   Fizikai egészség megőrzése időskorban-Előadó: Wahlerné Winter Brigitta -Beremend Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető helyettes és házi segítségnyújtás szakmai vezető

15:00 – 15:15   Szünet

15:15 – 16:15   Mentális egészség megőrzése időskorban-Előadó: Wahlerné Winter Brigitta - Beremend Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető helyettes és házi segítségnyújtás szakmai vezető

16:15 – 16:30   Szünet

16:30 – 17:30   Lelki egészség megőrzése időskorban-Előadó: Zichy Eszter-Hitoktató

17:30 - 17:45   Szünet

17:45 - 18:45  Egészséges cukrász sütemények (cukormentes, laktózmentes, gluténmentes), - kóstoltatás-Előadó: Márkovics Istvánné – kásádi lakos

Programunkat Wahlerné Winter Brigitta kezdte az egészség megőrzéssel, elmondta, hogy az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyben az egyén létezik, és amelyek hosszabb rövidebb ideig jellemzik. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők a külső és belső környezeti tényezők. Külső környezeti tényezők: természeti környezet: fizikai környezet pl. sugárzás, hő-, zajhatás, légnyomás, kémiai környezet pl. élelmiszerek, levegőszennyezés, műanyag, biológiai környezet pl. növény és állatvilág, víz, talaj, társadalmi környezet: politikai-, gazdasági-, szociális környezet pl. család, lakás, munkahely, közlekedés, kereseti viszonyok, társadalmi rétegződés, intézmények, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra. Majd a belső tényezőkről beszélt Brigitta, ami az egyén biológiai adottsága, genetikailag öröklött tulajdonságok, életkor, nem (férfi, nő), az egyén életmódjától, elhatározásától függ, hogy akar élni, melyek az életcéljai, milyen egészségmagatartást alakít ki. Az életmód körülményeink, szokásaink, amelyek között és ahogyan élünk, amelyek jellemzőek ránk és meghatározzák egyéniségünket. Ennek alakulását a környezeti hatások a neveltetés befolyásolj. Az egészségi állapotot alapvetően az alábbi négy tényező határozza meg: 15%-ban az egészégügyi ellátó rendszer működése, 20%-ban genetikai tulajdonságok, 30%-ban környezeti tényezők és 35%-ban az életmód. Brigitta elmondta, hogy, az öregedés az élethez hozzátartozó biológiai folyamatok összessége, melyre a mai kor embere hajlamos betegségként gondolni, pedig ugyanolyan fiziológiai folyamat, mint az alvás vagy emésztés. Az öregedés elkerülhetetlenül bekövetkezik, annak legfeljebb ütemét és az esztétikai megjelenését lehet megváltoztatni. Az időskor a szervezet „elhasználódása” miatt valóban gyakran betegségeket hoz magával, amelyek a környezet káros hatásainak következtében, vagy a szervezet különböző folyamatainak intenzitásában, módjában bekövetkező változások következtében alakulnak ki. Nézzük meg melyek azok a változások, amelyekkel a modern kor időseinek általában számolnia kell! A testsúly csökkenése vagy növekedése majdnem minden esetben bekövetkezik. Ezen belül változik a test bruttó víz- és zsírtartalma, ennek aránya, továbbá az egyes belső szervek tömege is változik. Az egész szervezetre jellemző az atrófiás folyamatok jelenléte, amely során a szövetek állományt veszítenek (sorvadnak). A fibrózis kötőszövetesedést jelent, mely szintén a különböző zsigerek és a mozgásszervek működésének csökkenéséhez vezet. Az anyagcsere zavarai A zsigerek vérátáramlásának megváltozása a funkciók eltérését okozza, a vesék esetében például a csökkenő vérátáramlás a vizelet mennyiségének csökkenését, a vesecsatornácskák funkciójának romlása a vizelet összetételének szigorú kontrollját lazítja fel. Időskorban a folyadékháztartás könnyen felborulhat. Az idősek hamar kiszáradnak, ami ebben az életszakaszban nagyon veszélyes - például a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának szempontjából is. Az ok lehet csökkent folyadékfelvétel, ami az idősek körében általánosan jellemző, vagy fokozott folyadékvesztés, ami banális okok miatt is bekövetkezhet (néhány napig tartó meleg idő). A széklet- és vizeletürítés gyakran komoly problémák forrása. Számos idős ember életének kulcsproblémája a székletürítés, mely akár minden másnál fontosabbá válhat az érintett számára. Bővebben Az időskori székrekedés kezeléséről a vizelettartás nehézsége inkontinencia szintén sokakat érint, csakúgy, mint az idősödő férfiak többségére jellemző vizeletelakadás, ami a prosztata élettani megnagyobbodása miatt következik be. A fertőzésekkel szembeni ellenállás már kisebb a fertőzéses betegségek egy idős beteg számára sokkal nagyobb problémát jelentenek, mint a fiatalabbaknál. Banális nátha is okozhat végzetes kimenetelű tüdőgyulladást az immunrendszer védekező képességének csökkenése miatt. Ugyanígy bármely fertőzés hamar válhat komolyabb és kiterjedtebb betegség forrásává: fiatalabb korban egy-két nap alatt gyógyuló hólyaghurut vesemedence-gyulladásba torkollhat. Gyakoribbá válnak a tüdőbetegségek, amelyek elsősorban a környezeti ártalmakhoz köthetők. Az ízületek sem a régiek az öregkor egyik nagy veszélye az elesés, amely legtöbbször a mozgásszervek instabilitásának következménye, de nem kizárólagosan gyakran például szédülés miatt következik be. Az esés komoly következményekkel járhat. Az évtizedes megterhelés a mozgásszervek kopásához, az izmok nyújthatóságának és teherbírásának csökkenéséhez vezet, a csontritkulás pedig kisebb ütések esetén is töréssel jár. A mozgás nehezítettsége az időseket súlyosan gátolhatja mindennapi tevékenységük végzése közben. Az időskor főbb betegségei a Demencia (Alzheimer-kór stb.) Csontritkulás,  daganatos megbetegedések, prosztatabetegségek, magas vérnyomás, Stroke agyvérzés, szélütés, szívinfarktus, a szem betegségei, fog- és szájbetegségek, sebek és vérzések ellátása, az érrendszer betegségei, az érelmeszesedés az életkor előrehaladásával egyre generalizáltabbá válik, mértéke egyre nő. A vérnyomás ez esetek többségében emelkedik. A szívvel kapcsolatos problémák is gyakoribbá válnak: mellkasi fájdalom, szívritmuszavar léphet fel, s az idősödéssel párhuzamosan egyre nő a szívizominfarktus kialakulásának valószínűsége. Az időseknél gyakran lép fel szédülés, melynek oka az agy nem megfelelő vérellátása, legtöbbször az általános érelmeszesedés miatt. Sok esetben szívbetegség tünete lehet, de számos egyéb kórállapot is kiválthatja. A rosszindulatú daganatos betegségek előfordulása is nő ez életkorral, leginkább azon esetekben, ahol a kór kialakulása környezeti faktorokra, káros hatások halmozódására vezethető vissza.

Kis szünet után Brigitta a szellemi frissesség, mentális problémákról kezdett beszélni. Az agy működésében is változások állnak be, mely mentális zavarok képében jelentkezik. Legtöbbször romlik a memória, csökken a válaszadás sebessége, a tanulási folyamatok lassulnak, nehézkessé válik a hirtelen helyzetek feldolgozása, megoldása. Az idősek nagy része alvászavarokkal küzd, de emellett az életkor előrehaladásával az alvásszükséglet fiziológiásan is csökken. Megelőzés mindenekelőtt! Az életkorral kapcsolatos változások nagy vonalakban való felsorolása mellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés jelentőségét. Az említett kórállapotok nagy része megfelelő életmóddal megelőzhető, a funkciócsökkenés mértéke és üteme jelentősen lassítható. Ehhez azonban nem elég idős napjainkra életmódot változtatni. Az egész életen keresztül tartó egészséges életmóddal sokat tehetünk hosszú, tevékeny és boldog öregségünk érdekében. Mit kell tenni az aktív időskor eléréséhez? Az időskori egészségmegőrzéshez a fizikai és szellemi aktivitást és az egészséges táplálkozás fontosságát kell elsősorban kiemelni. Az aktivitás megtartása az egyén szintjén valósul meg, a társadalmi haszon pedig az időskorúak ellátásából származó költségek csökkenésében realizálódik. Az aktív időskorra egész életen át készülni kell.  Aktív, vagy sikeres öregedésről akkor beszélünk, ha alacsony a kockázat a betegségekre és a funkcionális károsodásra, magas szintű a szellemi és fizikai aktivitás, és az idős ember aktívan tevékenykedik a napi életben. Sikeres öregedéskor az egyén elfogadja azt, amin nemképes változtatni, örömet nyújtó tevékenységben részt vesz, továbbra is vannak életcéljai, képességeinek megfelelően mozog, sportol. A rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásai az egész szervezetet érintik pl. a szívizom hatásfoka javul, csökken a cardiovasculris betegségek előfordulási gyakorisága, ehhez már heti 90 perces, alacsony intenzitású mozgásprogram is elegendő. Javul az oxigén felvétel, javulnak a légzési paraméterek. A rendszeres mozgás hatására az inzulinérzékenység nő, az anyagcsere gyorsul, a HDL-colesterin-szint nő, az LDL-colesterin-szint csökken. Erősödik az immunrendszer. Külön kiemelkedő az idegrendszerre gyakorolt kedvező hatások, a testedzés jó hatású az időskori hangulatzavarok esetén, javul a mozgáskoordináció, a memória és a kognitív képességek javulnak, az alzheimer-kór kockázata már heti kétszeri rendszeres fizikai aktivitás mellett a felére csökkenthető, javul a stressz-kezelés, növekszik az idős ember önbecsülése. Az egyik legjobban ajánlott testmozgás a gyaloglás, ami mindenki számára hozzáférhető mozgásforma. A mozgás intenzitásánál, a gyakoriság és időtartam megválasztásánál legfontosabb a fokozatosság betartása. Heti 5 nappal és esetenként fél órával célszerű indulni, és ez fokozatosan bővíthető az egyéni képességeknek megfelelően. Ezután egy kis szünet következett, majd Zichy Eszter beszélt a lelki egészség megőrzéséről.  A lelki higiénia, önismereti képesség egy olyan életforma kialakítására, amelyben jól érezzük magunkat, fontosabb szükségleteink kielégítése nem ütközik leküzdhetetlen akadályba, eredményesek lehetünk a munkában, alapjaiban jól megvagyunk szeretteinkkel. Ismerjük erős oldalainkat és gyengéinket egyaránt, tisztában vagyunk teherbírásunkkal, ennek megfelelően döntjük el, mire vállalkozhatunk és mire nem, ha problémákkal találkozunk, konfliktusba kerülünk másokkal, akkor a helyzet elemzésére, saját szerepünk önkritikus tisztázására építve tudatosan keressük a megküzdés konstruktív lehetőségeit, nem hagyjuk sérelmeinket, kudarcainkat elhatalmasodni a hangulatunkon. Kitapasztaljuk azokat a módszereket, időtöltéseket, aktív és passzív pihenési formákat, amelyek számunkra lazítást jelentenek, elősegítik, hogy feltöltődjünk, új erőre kapjunk, és sikerrel alkalmazkodjunk az élet további kihívásaihoz. A formák, megoldások egyénileg igen sokfélék lehetnek, alapjuk viszont mindig az életet igenlő, és ezért a rendelkezésre álló véges időben óvni kívánó mentalitás. A megelőzés, a prevenció az intézményes lelki egészségvédelem, a mentálhigiénia legfontosabb tevékenysége. Az igazi védelem természetesen az, ha valakit elfogadó család, megértő, kellemes társaságot jelentő barátok vesznek körül. A nehéz élethelyzetbe kerülő ember számára nagy segítség, ha van kivel megbeszélnie a problémáit, ha odafigyelnek rá, ha szolidaritást tapasztal, megértik és elfogadják a törekvéseit, segítenek neki felismerni, milyen sokféle megoldás közül választhat. A döntést viszont önállóan kell meghoznia. A számonkérő, türelmetlen, nagy igazságokat hangsúlyozó, kész recepteket, kizárólagos tanácsokat osztogató segítés ugyanakkor gyakran inkább árt, mint használ. Az a gond ilyenkor, hogy nem a bajba jutott ember tartalék erejét szólítják meg, hanem ehelyett erőtlensége, kicsisége, másokra szorultsága kap hangsúlyt. Eszter elmondta, hogy mi is a megküzdés, öngyógyítás – az az aktivitás, amikor valaki stresszhelyzetben, egy tartós konfliktus vagy nagyobb megrázkódtatás esetén aktív erőfeszítést tesz, hogy túljusson valamiképpen a problémán, csökkentse a szenvedéseit. Egyik fajtája a probléma konstruktív megoldására törekvés. Ezt nevezik megküzdésnek, de gyakori, hogy tehetetlennek gondoljuk magunkat, s a feszültségek csökkentésének más útjával élünk, nem gondolunk rájuk, másfelé irányítjuk a figyelmünket, eltompítjuk, vagy felpörgetjük magunkat, valamilyen szer segítségével más világba röpülünk, azaz hárítunk, kerülünk, kilépünk. Az is előfordul sokaknál, hogy teljesen belemerülnek a szenvedésbe, sebeik nyalogatásába, és a megoldást másoktól várják, amivel nagyon megterhelik a hozzájuk közel álló embereket, családjukat, barátaikat. Aki maga nem keresi a megküzdés lehetőségét, annak mások sem tudnak segíteni. A konfliktusok rendezésének konstruktív eszközei – megfelelő szakmai segítséggel megtanulhatók. Ha tartósan nem vagyunk jól, nem szerencsés belemerülni a reménytelenségbe, inkább beszélgessünk gondjainkról a barátainkkal, ha ez nem elég, ne tétovázzunk, hanem keressünk fel egy szakembert. Ne feledjük, az életnek ugyan természetes velejárói a fájdalmas tapasztalatok, de ahhoz rövid, hogy az elkeseredettség, elégedetlenség a világgal és magunkkal, a bizonytalanság tartósan hatalmába kerítsen bennünket. Csak az első lépésre kell elszánni magunkat. Ismét egy kis szünet következett, amit az egészséges torták elkészítési folyamat bemutatása követett.

Márkovics Istvánné elmondta, hogy is készültek a nagyon finom ízletes torták, amiket bártan lehet fogyasztani. „Gluténmentes lisztből készült a piskóta, a krémhez laktózmentes joghurtot kevertem laktózmentes sajtkrémmel cukor és laktózmentes tejszínnel, majd ugyanilyen tejszínnel készült a díszítés! A túró szintén laktózmentes és a csokis is, abba holland kakaót tettem.”