Kisgyermekes családok részére egészsges táplálkozást bemutató program - Kistapolca
A polgármesteri köszöntőt követően Auth Szilvia védőnő tartott előadást. Elmondta, hogy a kismama készüljön fel arra még a szülés előtt, hogy kizárólagosan igény szerint szoptassa újszülöttjét. Ezt beszélje meg a szülészorvossal, szülésznővel és kérje, hogy a születést követően tegyék mellre az újszülöttet és ha lehet, még az első órákban szoptassa meg! Különös jelentősége van az előtejnek (colostrum) a gyermek bélflórájának kialakításában! Az anyatej gyermekünk kizárólagos és legfontosabb tápláléka legalább 6 hónapos korig, számos betegség ellen véd, a növekedés és fejlődés szempontjából optimális, anyatejen kívül nincs másra a csecsemőnek szüksége az első 6 hónapban. A szoptatott csecsemő nem éhezik. Szoptatás jelentősége az anya számára: véd a mellrák és későbbi életkorban combnyaktörés ellen, segít az anyának szoros kapcsolatban lenni a babájával, a mesterséges táplálás költséges (minden, ami nem anyatej azt meg kell vásárolnunk, pl: tápszer). Hogyan segítsünk, hogy jól induljon a szoptatás: a baba irányítsa a szoptatást-annak, gyakoriságát és időtartamát, éhségjelek, hogy a baba elegendő tejet kap, rooming-in rendszer fontossága (rooming-in rendszerben a szülést követően baba-mama egy kórteremben vannak), cumisüveg, nyugtató cumi kerülendő.
A nem szoptatás rizikói és kockázata: akut és krónikus betegségek elleni védelmet nem kapja meg, a tápszer elkészítésének lehetséges hibái, fertőződése, a tápszeres táplálás költségei, nehéz visszafordítani azt a döntést, hogy nem szoptat. A szoptatás folytatásának jelentősége van 6 hónapos koron túl, más táplálékok bevezetése után is. A kizárólagos szoptatás időszakának vége nem jelenti azonban azt, hogy a csecsemőt át kell szoktatni a felnőtt étrendre! A szoptatás folytatása hat hónapos kor után is nagyon fontos, hiszen a kicsi ezzel kapja meg a legjobb táplálékot és a legmegfelelőbb gondoskodást. Ha az igény szerinti szoptatás a hozzátáplálással együtt tovább folyik, a baba kiválóan tudja szabályozni, hogy épp a számára szükséges ételmennyiséget fogyassza. Az új táplálékok bevezetése úgy kell, hogy történjen, hogy csak kiegészítsék az anyatejet, de ne helyettesítsék azt. Fél éves és két éves koruk között a gyerekek nagyon gyorsan nőnek: energia-, vitamin-és ásványi-anyag igényük megugrik, de a gyomruk űrtartalma viszonylag kicsi: (30 ml testsúly-kilogrammonként). Ebben a korban tehát olyan táplálékokra lesz szüksége a kicsinek, amelyek kis mennyisége is sok tápanyagot tartalmaz. Az új ételek bevezetése növeli a fertőzés veszélyét. A csecsemők különösen érzékenyek a hasmenéses és más emésztőszervi megbetegedésekre. A hasmenés oka a legtöbb esetben a fertőzött élelmiszer fogyasztása. Az ételek higiénikus körülmények között való elkészítése alapvető követelmény a csecsemőtáplálás során. A baba számára megfelelő étrend különbözik a felnőttek étrendjétől. A csecsemőkorból a totyogó korba való átlépés időszakában intenzívfizikai és szellemi fejlődésen megy keresztül a gyermek. A lehető legegészségesebb növekedéshez és fejlődéshez a kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen.
Cukor és só: Ne használjunk sót azokhoz az ételekhez, amit a babának készítünk. A természetes cukrot tartalmazó élelmiszerek – pl.: gyümölcsök, zöldségek – megfelelőek a gyermekek számára.
Több zsír kevesebb rost: a babának zsírban gazdagabb, rostban viszont szegényebb étrendre van szüksége.
Tej és tejtermékek: A tejalapú táplálék 1 év felett is nagyon fontos része a baba étrendjének. Napi 500 ml tejalapú táplálék fogyasztása ajánlott, emellett pedig sovány sajttal és natúr joghurttal egészíthetjük ki a gyermek étrendjét.
Gyümölcsök és zöldségek: Minél különbözőbb színű gyümölcsöt választunk, annál több féle tápanyagot visznek be a szervezetbe, mert az eltérő színű zöldségek, gyümölcsök eltérő tápanyagokat tartalmaznak.
Hús, hal, húspótlók, tojás: Ellátják a kisgyermeket olyan kiemelt fontosságú tápanyagokkal, mint a vas, fehérje és omega-3 zsírsav.
Az előadást követően 17 órakor a Röppentő zenekar Mikulás műsorát nézhették meg a résztvevők. A négy fős társulat zenés gyermekelőadásokat játszó társulat. Az interaktív foglalkozás alatt főként magyar költők (Weöres Sándor, Áprily Lajos, Osvát Erzsébet, Tarbay Ede, Szepesi Attila, Gazdag Erzsi, Csukás István, Gábor Emese, Nagy Bandó András...) megzenésített őszi, téli verseit hallhatják a gyerekek. Ezenkívül a gyermekek által ismert és kedvelt Mikulás és karácsonyt váró dalokat is hozzá tesznek műsorunkhoz. A koncert alatt a résztvevők különböző ritmus és dallamhangszerrel ismerkedhetnek meg, melyeket kipróbálhatnak a foglalkozás során, és előre megbeszélt szabályok szerint Ők is bekapcsolódnak a produkcióba. A műsorukba való folyamatos bevonás személyiség fejlesztő, közösségépítő szerepet tölt be. A közönség nagy szeretettel fogadta, a gyerekek és a felnőttek együtt énekeltek. A műsor részeként a mikulás csomagokat illetve szaloncukrot osztogatott az ott jelenlévő gyerekeknek.
Ezt követően Gavallér Fanni táplálkozási tanácsadó és szociális munkás tartott előadást a tudatos táplálkozásról a gyerekkorban. Elmondta, hogy az étkezés életünk nap, mint nap visszatérő eseménye, mely során nem csak az éhségünket csillapítjuk, hanem az elfogyasztott táplálékkal fedezzük szervezetünk energiaszükségletét. A különböző tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványianyagok) biztosítják bonyolult anyagcsere folyamataink fenntartását, szervezetünk zavartalan fejlődését, megújulását, munkavégző képességét, védettségét. A táplálkozás ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, hiszen a nem megfelelően összeállított étrend számos betegség kialakulásában játszhat szerepet (pl. székrekedés, elhízás, magas vérnyomás, kóros vérzsírszint, az emésztőrendszer daganatos megbetegedései, cukorbetegség stb.). Enni mindannyian tudunk, de azt, hogy miből mennyit célszerű fogyasztanunk egészségünk megőrzéséhez, azt bizony meg kell tanulnunk. A megelőzés mindig egyszerűbb, mint a gyógyítás.
Kiemelte, hogy a táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, ezért rajtunk múlik, hogy gyermekünk megtanulja-e a helyes ételválasztást, milyen ételcsoportokat ismer meg és részesít előnyben, milyen irányba formálódik étkezési módja, a felnőttkorát is jellemző étkezési magatartása. Gyermekünknek mindenből a legjobbat szeretnénk megadni, miért lenne a táplálkozás kivétel? A tudatos táplálkozás két kulcsszava tehát a mennyiség és a minőség. Elmondta, hogy az energiaszükségletet több tényező befolyásolja. A gyermek kora, neme, tápláltsági állapota, fizikai aktivitása, életmódja határozza, hogy több vagy kevesebb energiára van-e szüksége. Így két azonos korú gyermeknél is lehetnek különbségek. Ne essünk kétségbe, ha a szomszéd kisfiúhoz képest a mi csemeténk csak csipeget, mint egy kismadár. Ha a testsúlya megfelelő és a fejlődése is kielégítő, akkor aggodalomra semmi ok. A táplálékfelvételt mindig az egyéni szükséglethez kell igazítani melynek átlagos értékét egy egyszerű képlettel könnyen kiszámíthatják a szülők. A fiúknák:1000+100 x évek száma = kcal / nap, a lányoknál: 1000+100 x évek száma – 200 = kcal / nap. Felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő energia-bevitel természetesen nem elég. Figyelnünk kell az egyes tápanyagok arányára is mely szerint az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjéből, 30 %-át zsírból, 50-60 %-át szénhidrátból fedezzük. Felsorolta az élelmiszerek öt nagy csoportját (kenyér és cereáliák; gyümölcs és zöldségfélék; húsok és alternatívái tej és tejtermékek zsiradékok) Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekünk étrendje mind az öt csoportból kell, hogy tartalmazzon élelmiszereket, csak így lehetünk biztosak abban, hogy az összes tápanyagot biztosítottuk számára. Ügyeljünk a változatosságra. Ez nem csak a felhasznált alapanyagokra, hanem az ételkészítési módra, az ételek konzisztenciájára, hőmérsékletére is vonatkozik. Ismertessük meg vele minél több ételt. Ha valamit különösen nem szeret, ne erőltessük, próbálkozzon a szülő más nyersanyaggal, esetleg más készítési móddal (pl. nem eszi a zöldbab főzeléket, de a rakott zöldbabot szívesen elfogyasztja). Felsorolta, hogy milyen élelmiszereket részesítsenek előnyben a résztvevők, illetve, hogy miből mennyi a szükséges vagy ideális? Kiemelte, hogy milyen fontos a folyadékpótlásról is, melyre a legalkalmasabb az ivóvíz. Elmondta, hogy a cola, a cukrozott szörpök, üdítőitalok csak üres, értéktelen kalóriát jelentenek. Felhívta a figyelmet, hogy az édességet ne használjuk jutalmazásra. Hetente legfeljebb egyszer-kétszer adjunk édességet, mindig az étkezés befejező fogásaként, de sohasem az étkezés helyett, vagy két étkezés között. Beszélt az étkezés ritmusáról is.
Zárásként felhívta a figyelmet arra, hogy a helyes táplálkozási szokások kialakításában leghatékonyabb fegyverünk a példamutatás. Ha rendszeresen változatos, egészséges és nem utolsó sorban ízletes ételek kerülnek a család asztalára, melyeket apa és anya láthatólag élvezettel fogyaszt, akkor a gyerekek is szívesen megkóstolják és remélhetőleg meg is kedvelik azokat.
Az előadás után játékos vetélkedőn vehettek részt az ott jelenlévők, melyet Niedermüller Renáta vezényelt le. Sokat vagy keveset? játék során felsoroltak a gyerekek különböző ételeket. Utána következő kérdéseket tette fel a gyerekeknek: „Mennyit kell egy nap az adott élelmiszerből / ételből fogyasztani? Sokat vagy keveset?” A gyerekek kórusban kiabálták be az egészséges ételeknél, hogy „Sokat!”. Amiből nem, vagy alig szabad enni (pl. cukor, csoki), azt halkabban mondták, hogy: „Keveset.” Ezután következett a tervezzünk menüt játék, ahol a gyerekek a szülők segítségével megtervezték a napi menüjüket. Nagyon vicces volt, hogy szinte minden gyerek menüjében szerepelt az édesség. A szülők megpróbálták az egészséges ételekre rávezetni a gyerekeket a menü megtervezésekor. ( példamutatás) A programrész is segítette tudatosítani a gyerekkortól történő egészséges étkezés fontosságát.
